Friss olvasói vélemények


Az El Camino hóhéra
 

olvasás, könyv"Rengeteg könyv született már az El Caminóról, de egyik sem olyan, mint Az El Camino hóhéra. Sokan, sokféleképpen közelítettek már az úthoz, de valahogy mindegyik hasonló olvasmányom túl sok időt töltött a szerző belső lelki világában.

Az El Camino hóhéra más. Misztikus krimi, ami magával ragad – szó szerint, mert alig lehet letenni – mintha csak pillanatragasztóval kenték volna be a borítóját. A szereplők élő hétköznapisága teszi szerethetővé a történetet. Mindannyian azért indulnak útnak, mert választ keresnek az élet nagy kérdéseire, és közben olyan helyzetekkel kell megküzdeniük, mint mindannyiunknak. De aztán történik valami… Életre szóló kaland kezdődik, hajsza az idővel, hogy kiderítsék, ki is a rejtélyes csuklyás alak, aki tizedeli a zarándokokat.

A szerző mesterien bánik a leírásokkal. Magam is megjártam az utat, kézzelfogható élményt nyújt a könyv arról, milyen helyeken vezet keresztül az ösvény, ami pontosan a Tejút alatt végignyújtózva viszi el a vándort Szent Jakab apostol sírjához.

A könyv egyszerre krimi, kalandregény, útikönyv és spirituális tanmese. Ajánlom mindenkinek. - Mándli Ádám, a Vándorlások c. verseskötet szerzője

"Az úgy volt, hogy mikor megkaptam a könyvet, természetesen azonnal elkezdtem olvasni az első oldaltól, de úgy, hogy közben csörgött a telefonom, pittyegett az email, és sorban állt a család az ebédért. Mindent gyorsan elrendeztem, hogy átadhassam magam a könyvnek. A feléig egyszerre elolvastam, majd letettem, hogy másnap folytatom. Körülbelül fél óra ide-oda bóklászás után úgy döntöttem, hogy nem hagyom tovább kóvályogni a gondolataimat a könyv körül, hanem inkább kiolvasom azonnal, mert egyszerűen nem tudtam tőle elszakadni. 'Csak' ennyire tetszett." - Vidi Rita, tréner, a jobb agyféltekés írás kifejlesztője

"Egyszuszra, amígy ki nem fogy a levegőm. Így olvastam nem szűnő, lázas izgalommal Susanna Lehner vadonatúj misztikus krimijét.

A jól megrajzolt alakok nagyon hozzám nőttek, izgultam a főhősért, szorítottam neki végig, hogy ne érje semmi baj. És szorítottam azért is szívem mélyéből, hogy egymásra találjanak Roberttel. De még Brad is a szívemhez nőtt, ez a titokzatos, marcona figura, pedig az elején még idegenkedtem tőle.

A hosszú zarándokút szinte megelevenedett előttem az alapos és plasztikus leírások révén, én is velük vándoroltam hegyre föl, völgynek le, melegem volt a hőségben, bőrig áztam velük a váratlan zivatarban. Szinte nekem is fájt a sok vízhólyag a lábamon, és sajgott a derekam a nehéz hátizsáktól, teljesen átéreztem a nehézségeiket. Kedvet kaptam, hogy én is megtegyem ezt a hosszú és fáradságos, ámde felemelő spirituális utat minden gyötrelem ellenére.

A misztikus kalandok egészen elvarázsoltak. Az írónő úgy ugrál téren és időn keresztül, olyan mesterien csűri-csavarja a történetet, hogy az végig nem ereszti el az embert, odaszögezi a könyv mellé. Egyszerre retteg és vágyakozik az olvasó, hogy ő is átélje a karakterek kalandjait. A végén döbbenten rakja le a könyvet, hogy már vége. És reménykedve várja az írónő újabb kalandos regényét.

Köszönöm, hogy enyém lehet a nagyszerű élmény, amit ez a misztikus krimi nyújtott." - Dobos Márta, orvos, író, tréner

"A lelkes olvasó tegnap este ért el a virtuális Santiago de Compostelába. Mindenkinek nagyon ajánlom, hogy legalább a fotelban ülve járja végig az El Caminot! A regényről egy szót tudok mondani, jó! Ennél részletesebben nem fejteném ki, mert mindenkinek más fog benne tetszeni, de hogy tetszeni fog, az biztos! Várom a folytatást!" - Várhelyi Tamás, ügyvéd

"Elolvastam az új könyvedet, és ismét elámultam a fantáziagazdagságodon, a meseszövéseden, a jó jellemábrázolásokon. Ha egyszer lefordítják 'külföldire', Coelho irigykedhet... :)" - Máté Judit, újságíró, szerkesztő

"Elkezdtem a könyvedet olvasni,már az elejétől imádom!!!!! Alig tudtam letenni,míg vacsit csináltam ;) Tetszik :)" - Molnár Szilvia

"Beszippantott az események sodra és megpörgetett. Hullámvasút módjára egy pillanatra a magasba emelkedve, szusszanásnyi szünetet adva az újabb mélység biztos tudatával, ismét megajándékozott a zuhanással járó fékevesztett száguldás élményével! A fülemen habzott ki az adrenalin...
Tette velem ezt mindúgy az írónő, hogy közben a hűvös tárgyilagosság felszíne alatt dúló visszafojtott emóciók nem áztatták pancsossá a mesét...
Aki egy pillanatnál többre el akar szakadni a valóságtól, annak ajánlom! Olyan mese, ami szürke hétköznapokon is képes a napfény ígéretével felragyogni bennünk, s ennek az élménynek az emléke is elég egy jó naphoz..." - Németh György